Közélet

A Kúria is döntött: lehet népszavazás a 3-as metró akadálymentesítéséről

Kilenc pártnak 30 nap alatt kell 138 ezer érvényes aláírást összegyűjtenie Budapesten, hogy népszavazás legyen a 3-as metró teljes akadálymentesítéséről. A jelenlegi tervek szerint hét megállóban nem épülnének liftek a vonalon - ezekért küzd most az ellenzék.

Megkezdhetik az aláírásgyűjtést az ellenzéki pártok 3-as metró akadálymentesítéséről szóló népszavazáshoz. A referendumot még tavaly novemberben kezdeményezte Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője.

A népszavazási kérdés így szól:

Akarja-e Ön, hogy a 2017–2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?

A népszavazási kérdést a a Fővárosi Választási Bizottság december közepén hitelesítette, a döntést azonban egy magánszemély a határidő lejártának napján megfellebbezte. A Kúria ezt a fellebbezést utasította most el.

Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezésben résztvevő pártok legkésőbb hétfőn megkezdhetik az aláírásgyűjtést, amelyre 30 nap áll rendelkezésükre. Ennyi idő alatt kell a budapesti választópolgárok 10 százalékának, azaz mintegy 138 ezer ember aláírását összeszedni. Horváth Csaba kezdeményezését összesen kilenc párt támogatja, saját pártján, az MSZP-n kívül a DK, az Együtt, a Liberálisok, az LMP, a MoMa, a Momentum, a Párbeszéd és a Szolidaritás.

A 3-as metró felújítása annak északi szakaszán már november óta zajlik. Tarlós István főpolgármester hétfőn ugyan arról beszélt, hogy a Kálvin térre mégis építenének lifteket, a városvezetés jelenlegi tervei szerint azonban legalább hét megálló akadálymentesítése még így is elmarad: nem tenne majd eleget az esélyegyenlőségi követelményeknek a Dózsa György úti, az Arany János utcai, a Ferenciek terénél, a Corvin-negyednél és a Klinikáknál található, valamint az Ecseri úti és a Pöttyös utcai metrómegálló.

Becslések szerint a metró teljes akadálymentesítése körülbelül 20 milliárd forint többletköltséget jelentene a beruházás számára. A fővárosnak nincs ennyi pénze, a kormány pedig – Lázár János néhány elejtett félmondtán kívül – mindeddig nem jelezte érdemben, hogy kisegítené az önkormányzatot a hiányzó pénzzel.

A Závech Research közvélemény-kutatása szerint azonban a budapestiek 92 százaléka a többletköltségek ellenére is támogatja, hogy a vonal valamennyi megállóján építsék ki az akadálymentes közlekedéshez szükséges infrastruktúrát.

A BKV-Figyelő álláspontja

 

Elfogadhatatlan, hogy bármilyen, a 3-as metró felújításához hasonló óriásberuházás akadálymentesítés, az esélyegyenlőségi szempontok legteljesebb figyelembe vétele nélkül valósuljon meg. Különösen elfogadhatatlan, hogy a metró teljes akadálymentesítése pusztán pénzügyi okokra hivatkozva maradjon el.

 

Magyarország teljesen átláthatatlanul költ tíz-, sőt százmilliárdokat megkérdőjelezhető beruházásokra, egyebek mellett soha meg nem térülő és kevesek számára fontos sportprojektekre. Ha nem marad más megoldás, akkor a budapestieknek közvetlenül kell kikényszeríteni, hogy jusson 20 milliárd forint egy valóban fontos fejlesztésre is.

 

Ezért arra biztatok minden budapestit, írja alá a népszavazási kezdeményezést. Egy percre se feledjük: ez nem csak a mozgáskorlátozottak vagy a babakocsisok ügye; bármikor bármelyikünk válhat rászorulóvá, de ha nem is, megöregedni a legtöbbünknek van sansza, és az is elég. Legyen népszavazás az akadálymentes metróról!

Kiemelt kép: MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik