Közélet

Egy vidéki ember BKV-s kalandjai

Olvasónk, Zsolt vidékről keveredett fel Budapestre, a Keleti pályaudvarhoz. Metróval, vagy a 7-es busszal szeretett volna tovább utazni, de a tájékoztatás hiánya miatt a metrót nem találta meg. Ezután jegyet szeretett volna venni, de a pénztár zárva volt, az automata pedig nem fogadta el a pénzét, így nagy pakkokkal, fájós lábbal, gyalog indult el a Blaha Lujza tér felé. Tényleg, tudja valaki, hogy az ?új? metrólejáratnál miért nincs kint a metró logója?

Tisztelt BKV-figyelő!
 
Szeptember 17.-én történt Budapesti ?élményemet? szeretném megosztani Önökkel:
 
Rendszerint gépkocsival mozgok, ha lehet, mindenhová, (mozgásszervi gondjaim vannak), de tagnap mégis úgy döntöttem, hogy Fővárosunkba vonattal megyek. Az IC gyors, pontos, kényelmes volt, régen utaztam így, kellemes, pozitív élmény volt. A bonyodalmak az érkezés után kezdődtek.

Metróval, vagy a 7-es busszal kellett tovább mennem, gondoltam, a metró kényelmesebb, csak kimegyek a pályaudvarból, lemegyek a lépcsőn, és már ott is vagyok. Lementem a lépcsőn, és palánkos lezárás mindenhol, némi utalás arra, hogy itt a 4-es metró építése folyik, de semmi jelzés arra vonatkozóan, hogy az általam keresett, a régi metró, aminek itt kellene lennie, hol van.

Körbejártam az építési területet, semmilyen utalást nem találtam arra, hogy hol van a metró lejárat. (visszafelé, alaposan körbenéztem, a világon semmi jelzés, sehol, egy sima aluljáró lejárat, pont olyan, mint a környéken az összes, egyetlen betű, piktogram jelzés nélkül).

Semmi gond, akkor megyek a 7-essel. Igen ám, de jegy kell. Sehol a környéken nem láttam jegy árust, míg megpillantottam egy konténert, gondoltam megnézem. A konténer oldalán hatalmas betűkkel, messziről láthatóan szerepel, hogy honnan, kitől, miként lehet bérelni, egészen közelről láthatóan az is ki van írva, hogy jól gondoltam, BKV jegyárusító hely, még közelebbről pedig kézzel, kesze-kusza betűkkel, hogy a zárva, jegyeladás a metró alagútban. (elég csúnyát gondoltam, inkább nem írom le, azt az alagutat kerestem eddig). A bódé mellett találtam egy jegyárusító automatát, gondoltam, akkor minden OK, lesz jegyem, és hamarosan úton leszek. Apróm nem volt, de az automata elfogad papírpénzt is, beütöttem, hogy 4 db jegyet szeretnék, és betoltam a 2000-esemet. Nem fogadta el. Megpróbáltam minden irányból, úgy sem. Kipróbáltam a pénztárcám teljes tartalmával, sikertelen. Az automatán szerepelt egy szöveg is, hogy amennyiben a kártyás fizetéssel gondom adódik, milyen számot hívjak. Azzal nem volt gondom, mivel nem is volt rajta kártyaolvasó nyílás. Amíg ott próbálkoztam, nem számoltam, de igen sokan bosszankodtak azon, hogy a pavilonnál nem tudnak jegyet venni. Feladtam.

Elindultam a 7-es vonalán, gyalog, fájós lábammal, 3 nagy csomaggal, hogy egészen biztosan tudok valahol a közelben jegyet venni. Automatával találkoztam, amelyik vagy nem működött, vagy csak aprót fogadott el, kártyaolvasó egyiken sem volt, viszont szinte minden boltra ki volt írva, hogy BKV jegyet nem tartunk. Ezek szerint nem a ritka az enyémhez hasonló tortúra. Végül a Blaha Lujza térig kellett sétálnom, közben több 7-es ment el mellettem.

Ahogy lementem a metró aluljáróba, az első, ami feltűnt, hogy tizensok ellenőr állítja meg az utasokat, egy utasra jutott 3-4 ellenőr. (biztos, hogy kell az ellenőrzés, de az arányok még fordítva is durvák lennének). Utána megkerestem a jegyárust, egyetlenegy ablak üzemelt, előtte, 10-15 perces sor. Nem volt mit tenni, beálltam a sorba, de közben elkezdtem fényképezni az unatkozó, nevetgélő ellenőröket (dolguk nem volt, mivel mindenki jegyért állt sorba, akinek bérlete volt, az 1-2 is meg tudta nézni). Észrevették, hogy fényképezem őket, helyükről el nem mozdulva kezdtek ordibálni velem, hogy őket nem fényképezhetem. Akkor visszakiabáltam, hogy jöjjenek inkább jegyet árulni, annak haszna is lenne. Erre válasz nem érkezett, de lefényképeztem a jegyért sorban állókat is, az összehasonlíthatóságért.

Így felkeveredtem nagy nehezen a metróra, hogy az átszállási ponton sem találtam semmi jelzést, melyik busz, honnan indul, azon már nem is csodálkoztam, megtaláltam, másfél órás késéssel odaértem a célomhoz.
 
A miskolci tömegközlekedés ehhez képest (is) teljesen PROFI!
 
Tisztelettel: Sz. Zsolt

Ajánlott videó

Olvasói sztorik