Közélet

“Az volt a lényeg, hogy én vagyok a hülye”

Babakocsival az elsőajtós járatokra nemcsak az első ajtón, hanem “az esélyegyenlőség szempontjainak megfelelően kijelölt” ajtón is fel lehet szállni – legalábbis így tudta Zsuzsa. Jól tudta, de a 74A troli vezetője mindvégig ragaszkodott a saját – téves – álláspontjához.

2014. január 14-én este arra vetemedtem, hogy a BKV-járművekért rajongó, 2 éves gyermekemmel trolizok egy kicsit. Megérkezett a 74A trolibusz a Kassai téri megállóba, ahol esze ágában nem volt kinyitni a középső ajtót, pedig tudtommal babakocsival nem vagyok köteles az első ajtón felszállni.

74_banovec.jpgIllusztráció: Banovec Zoltán

Így tehát kénytelen voltam az első ajtón felszállni babakocsistul, és mivel jöttek mögöttem, így kicsit beljebb húzódtam, nagyon nem sikerült, mivel babakocsink szélesebb a busz folyosójánál. Elővettem a jegytömböt a kabátzsebemből, kerestem a lyukasztót, közben közöltem a mögöttem állóval, hogy ne haragudjon, de mivel a sofőr nem nyitotta ki a középső ajtókat, kénytelen voltam itt felszállni, így nem tudom beljebb engedni, hogy leülhessen, mert túl széles a kocsi.

Mire a sofőr kinézett az ablakán, és kioktatott, hogy megtanulhatnám az elsőajtós felszállás rendjét, ami a következő: ő kinyitja az első ajtót, ahol én vagy felszállok babakocsistul és megmutatom a jegyet, majd leszállok babakocsistul és kinyitja nekem a középső ajtót, vagy azt is választhatom, hogy a gyereket kocsistul lenn hagyom a járdán és úgy teszem ugyanezt.

Ezen már a körülöttünk álló utasok is kezdtek felháborodni, én jeleztem a sofőrnek, hogy nem ezt olvastam a honlapon, amire elég paraszt stílusban reagált sofőrünk, pontosan idézni nem tudom, de nagyjából az volt a lényeg, hogy én vagyok a hülye.

Eléggé felhúzott, így nem bírtam ki a Csáktornya parki végállomáson, hogy ne mutassam meg neki okostelefonon a BKV oldalán talált feliratot, mely szerint babakocsisok és kerekesszékesek a középső ajtót is használhatják, és megkérdeztem, hogy a kerekesszékesnek is fel kell-e szállni előbb az első ajtón ahhoz, hogy utána kinyissa neki a középsőt.

Közölte, hogy nyilván nem, de ne neki pampogjak, menjek be az irodába, és kérdezzem meg a kollégáit, hogy ez a felsőbb utasítás, ő mindent jól csinált. Bementem az irodába, ahol a kollégák közölték, hogy nekem van igazam, amit közöltem is a sofőrrel, aki csak pampogott tovább. Elfelejtett elnézést kérni. Felháborítónak tartom, hogy ennyire semmi toleranciát nem képesek gyakorolni a gyerekek és a kismamák felé.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik