Olvasónk a múltheti dohányzós levél hozzászólásain felbuzdulva elhatározta, hogy nem az ügyfélszolgálaton keresztül intézi hasonló ügyeit, megpróbálja személyesen, de azt kapta amire számított. Kulturált kérésre tegező, flegma választ kapott. A többi alant:
Tisztelt BKV-figyelő!
Pár napja volt az oldalon egy panaszos levél, amire majdnem 500 anyázó hozzászólás jött. Ez a levél egy dohányzó buszvezetőről szólt, és egy utasról, aki megelégelte, hogy mindig a képébe hazudnak, ezért a buszvezető feletteséhez fordult. Sok hozzászólás szólt arról, hogyan kezeljünk egy ilyen esetet a panaszok írogatása helyett. Megpróbáltam, és nem lepődtem meg:
Hétfőn a 7E buszon utaztam a Bosnyák tér és a Ferenciek tere között. A második ajtó közelében álltam, elhagytuk már az első megállót amikor megcsapta az orrom a cigaretta füst, ami nemdohányzóként zavar. Hátrébb mentem, de ott is éreztem, ezért odamentem a sofőrhöz, aki nyitott ajtónál szívta a cigijét. (Szerintem) teljesen udvariasan ennyit mondtam:
„Uram, megkérhetném, hogy oltsa el a cigarettát? Tudtommal utasnak és vezetőnek és tilos dohányozni, sokakat zavar a füst”
Erre a következő választ kaptam:
„Nem tetszik valami? Akkor szájjá’ le, és menj a következővel”
A stíluson nem lepődtem meg, erre számítottam. Nem véletlenül írogatnak az utasok panaszokat a BKV-nak, az ilyen eseteket helyben szinte lehetetlen kezelni. Amin meglepődtem az a tartalom.
Én is ügyfelekkel dolgozom, egy versenyhelyzetben lévő cégnél, de ha én azt mondanám egy fizető ügyfélnek, hogy lehet menni máshova, vagy menjen a konkurenciához, szerintem hamarabb az utcán lennék, mint ahogy az ügyfél az ajtóhoz elér. Jelen gazdasági helyzetben minden ügyfél számít, mindegyikkel kiemelten kell foglalkozni, bármi legyen a problémája mosolyogva kell megoldani. De nem a BKV-nál.
Köszönöm a figyelmet!
